Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Zavartság

2018 július 12, csütörtök

Aqua:-Biztos vagy benne?-kérdezte lágyan. A gondolataiban olvashatott...Nem tudom mi történt most ilyen hirtelen, túl sok  minden történt.

Én:-Nem tudom..-mikor ránéztem Ravenre, visszatértek az emlékeim.Azt hittem Dream vezeti azt a falkát, amibe bele akart vonni,de nem... Pillanatnyilag azt se tudom hol áll a fejem,nem hogy döntést hozzak! Itt a falkám,akiket meg akartam menteni! Akiket szeretek. Mögöttem Mars falkája...ott van Dream és Aqua akik már nagyon hiányoztak, hisz közel 6-7 éve nem láttuk egymást kivéve Norát. Mielőtt bármit mondhattam volna Mars falkája elkezdett veszekedni az enyémmel,amiben én voltam az alfa. Az én falkám,a Invicible Rebels.(Legyőzhetetlen Lázadók.

Dream:- Nem hagyom hogy elmenj.

4.:Egy ismeretlen ismerős

2018 július 10, kedd

Egy elég közeli üvöltést hallottunk. Mindenki felkapta a fejét. Ki ez és mit akarhat? Pár perc múlva megláttunk egy falkát. Aqua előjött az egyik sátorból. Értetlenül néztem rá, de ő csak mosolygott,természetesen el is hervadt a mosolya, mikor ránézett a másik falkára. Dream késve hozánk futott. Nem hagyta figyelmen kívül a jelenlétem,viszont Aqua le tiszta egy "majd megbeszéljük később" nézéssel. Jobban megnézve a falkát megláttam Ravent...legalábbis azt hittem. Rengeteget pislogtam egymás után, de igen! Ő volt az! Észrevett ő is,és boldogan felvonyítottunk. A többiek értetlenül néztek hol rám, hol Ravenre.

Mars:-Mit akartok?

Sky:-Kaját.

Raven:-Pontosabban:egy személyt.

Tehát engem. Biztos voltam benne, hisz mikor kimondta egyenesen rám nézett. Mars idegesen elém állt.

Mars:-Ha ő rá célzol felejtős.-morogta.

Raven:-Ki mondja ezt?-vigyorgot.

Mars:-A falka alfája.-szúrosan nézte Raven reakcióját,de semmit se produkált.

Raven:-Nem hinném hogy a tulajdonod lenne. Nincs rajta a falka jele,de a saját falkájáé igen.

Erre elléptem Mars mögül és a falkám elé sétáltam.

3.:Változás

2018 február 17, szombat

Hamar visszaértünk a táborba. Ebéd után hallottam ahogy pár farkas rólam beszél és röhög. Mérges voltam hogy senki nem hissz nekem. Be akartam bizonyítani hogy láttam valakit vagy valamit az éjszaka. Nem voltunk sokkan a táborban. Én, Nora és az a másik lány. Fiúkból Nora pasija és még három srác volt. Senkisem volt átváltozva farkassá...Fura-gondoltam.Bevalom kicsit hiányzott az intézet rendetlensége és az a sok remény vesztett kölyök akikkel mindig játszottam.Szegények nem tudják hogy milyen sors vár rájuk.Mihelyt elérik a 15. évüket megölik őket.Undorító.Engem is meg akartak,de Nora segített megszökni.Csak ültem a gondolataimba merrűlve.Úgy éreztem elvesztem,mintha nem lennék.Azon kaptam magam hogy valaki nekem jön.Az egyik srác futott el mellettem farkasként és direkt meglökött.Vigyorogva nézett rám.Mit sem törödve vele feltápászkodtam és arráb csoszogtam.A többiek is nézték mi lesz ebből.Igazából az sem érdekelne ha egy kést tartana a nyakamhoz.Odajött hozzám és egy mozdulattal fellökött.Kezdtem mérges lenni...De ott maradtam a földön,nem zavartattam magamat.Meg csóválta a nagy,szőrös fejét és újra nekem jött.Elpattant a cérna,úgy éreztem neki ugrom.Ekkor halotam a fejemben egy ismerős hangot...Aqua!Ő a kis korom beli farkas barátnőm,akivel rengetegett játszottam még anno.

Aqua:-A verekedés nem old meg mindent. :)

Sofia:Tudom de csak úgy nekem jött. D:

Aqua:Változát.

Sofia:...Jó is lenne,de nem vagyok farkas.

Aqua:De...majd később elmesélek mindent,ígérem.

Sofia:Mi?!F-f-farkas vagyok? c.c

Aqua:Most mennem kell késöbb beszélünk...

Sofia:Várj!Hogy változzam át?!

Apua:Majd egy idő után reflex szerű lesz,de most még rá kell gondolnod.Csak arra gondollj hogy át akarsz változni.

Ezzel lezártuk a pár másodperces beszélgetésünket.Ki tisztítottam az agyamat,csak egy gondolat maradt benne.Az átalakulás.Egyenesen belenéztem a nagy barna szemeibe.Ésszre se vettem de átváltoztam,egy nagy fehér szőrű és kék szemű "vadállatá".Az előttem álló srác kissé meg hökkenve lépett hátra.Akkor tűnt fel hogy legalább egy fél fejjel nagyobb voltam nála.

2.:Álom vagy a valóság?

2017 november 4, szombat

-Itt lepihenünk.-állt meg barátnőm hirtelen egy kicsi tisztáson. Bólintva kerestem egy nagy követ amin kényelmesen aludhatok. Már nagyon késő volt. Hamar mély álomba merültünk. Nem tudom hánykor de felébredtem. Hatalmas köd volt,nem láttam semmit. Úgy éreztem mintha figyelne valaki,akaratlanul elindultam. Vagy tíz perc múlva megálltam és észrevettem egy piros szempárt,ijedten hátrálni kezdtem. Egyre közelebb jött. Valami sötét ruhába öltözött lény lehetett. Sikitva elkezdtem futni. Aztán kicsúszott alólam a talaj. Megbotlóttam egy gyökérben és nagyot esve bevágtam a fejem egy fába. Azonnal elsötétült előttem minden.

-Sofia?Sofia!?Hallasz?-szolongatott Nora. Kinyitottam a szemem és nem csak őt láttam hanem más farkasokat is. Barátnőm észt vesztve kapkodta a levegőt.-Te normális vagy? Mért sétáltál el a tábortól 5 km-t?Azt hittem visszamentél.

-Esszembe se jutott ez az ölet.Egyébként az életemet mentve húztam el a csíkot csak az a fantasztikus köd amitől nem láttam semmit orra estem és elájultam.

-Te meg miről beszélsz?-kérdezte egy lány.

-Nem hallotad hogy sikoltottam?-néztem rá Norára.

-Nem de még csak köd se volt...biztos csak álmodtad.-válaszolt felvont szemöldökkel.

-100% hogy nem, de ha nem hiszel nekem akkor inkább hagyjuk...-feltápászkodtam és elindultam vissza fele.Esszembe jutott a fa amit lefejeltem,a fejemhez kaptam.Furcsa módon nem volt véres,de iszonyatosan fájt.

1.:Életem fordulópontja

2017 október 12, csütörtök

A nevem Sofia Goldway egy 15 éves "normális" lány vagyok.(Gondolom én.)Egy intézetben élek,mert a szüleim kiskoromban meghaltak.Állítólag egy autó balesetben,de én ebben nem hiszek.Van egy barátom Nora Forest.Ő egy 15 éves vérfarkas lány.Barna szemekkel és szürke szörzettel.

-Siess!Ugorj,majd elkaplak!-szóllt hangosabban legjobb barátnőm a csöndes éjszakában.

-Nem láttok semmit!-mondtam ingerülten,de azért leugrottam.Valóban elkapott,de mit is várhatnék tőle hissz vérfarkas.-És most?-mihelyt megszólaltam felkapcsolódtak az utcai lámpák.

-Futáss!-megragadta a kezem és maga után vonszolt.Miután loholva kiértünk a faluból barátnőm átváltozott és felültem rá.Még egy kis idő múlva elértünk egy erdőhöz.-Végre...

-Nagyon messze vagyunk a falutól...-mondtam volna tovább de félbe szakított Nora.

-Nem mehetsz vissza többet.-és komolyan nézzett rám.Szaporán bólintgattam.

-Tudom,de én hogy fogok itt "élni"?-kérdeztem hitetlenkedve.

-Megoldjuk.-mondta vigyorogva.Vissza mosolyogtam rá és azzal elindultunk.Kissé lemaradva mellette haladtam.Erőlködés nélkül léptetett mint egy monstrum ezért lassan kocogva kellett haladnom.Nora vagyis farkas nevén Dream,egy víz farkas volt különböző képeségekkel.Ha farkas lennék akkor a nevem valószínűleg Shapirra lenne...de ez csak egy megérzés.